A mai ember és egyház életének megváltoztatását sürgette vasárnap Ferenc pápa a hívőkkel teli római Szent Péter téren bemutatott pünkösdi szentmisén. A magyar egyházi vezetők is celebráltak misét az ünnep első napján.
Erdő Péter: a segítő szeretet nyelvén kell szólnunk a világhoz
A nyelvek ajándékát kérjük a Szentlélektől, mert szólnunk kell a mai világhoz, a segítő szeretet nyelvén, amely a legszegényebbek számára is érthető – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi misén Esztergomban.
- A kommunikáció minden csatornáján kell tudnunk szólni. És nyíltan ki kell mondanunk Jézus Krisztus nevét. Szenvedélyesen kell ragaszkodnunk történelmi személyéhez, élete példájához és tanításához, amelyet az egyház őrzött meg számunkra a Szentlélek segítségével – jelentette ki a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt.
Erdő Péter arra kérte a résztvevőket, hogy imádkozzanak a minket körülvevő világért, hogy a szomorúság adja át helyét az örömnek.
- Legyünk hálásak Istennek mindenért. Dicsőítsük őt, ne csupán kérés legyen az imádságunk. Tudjunk köszönetet mondani, tudjunk hálát adni neki! – tette hozzá a bíboros.
Beszédében Erdő Péter hangsúlyozta, a katolikus egyházban, a lelkiségi mozgalmakban, a szerzetesrendek életében és a plébániai közösségekben egyre világosabban mutatkoznak a pünkösdi vonások.
- Örömmel látom, hogy az imádságból közös karitatív munka, egymás iránti segítő szeretet fakad – mondta a bíboros.
Gáncs Péter: pünkösd a legszemélyesebb ünnep
Pünkösd nem a tömegek ünnepe, hanem a legszemélyesebb ünnep, így találkozik Isten az emberrel – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi prédikációjában Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
Az ünnepi liturgián a püspök igehirdetésében azt mondta: pünkösd az a csoda, amikor ketten találkoznak, elkezdenek beszélgetni és egyre őszintébben választ adni. Ez a két beszélgető fél az Isten és az ember.
Gáncs Péter hozzátette: pünkösd arról a csodáról szól, hogy mi, kiszáradt, kiszikkadt, talán kiüresedett, megfáradt emberek egyszer csak forrássá válhatunk, ha rátalálunk az élővíz forrására, a föltámadott élő Jézus Krisztusra.
Az Istennel való találkozásból, párbeszédből, közösségből, kommunikációból igazi élet, új élet születik – fogalmazott a püspök. Az ember rátalál az Istenre, mert az Isten megszólította és emlékeztette arra a küldetésére, hogy “te is adhatnál inni, te is lehetnél forrássá, ha az igazi, tiszta forrásból merítenél”.
Pünkösd az anyaszentegyház születésnapja. Gáncs Péter az ebből az alkalomból kiadott pünkösdi pásztorlevélből idézve elmondta: napjainkban is létszükséglet az egészséges kommunikáció, hogy “jobban megértsük egymást családban, egyházban, hazában. Nélkülözhetetlen a közös nyelv annak érdekében is, hogy érthetően tudjuk továbbadni a reánk bízott örömhírt”.
Bölcskei: pünkösdkor új menetrend szerint kell elindulni a léleknélküliséggel szemben
Pünkösdkor Isten legfőbb üzenete az, hogy meg kell változni, hogy “új menetrend szerint és új menetirányba” kell elindulnunk a tétovasággal, a bezárkózással, a haszontalansággal és a léleknélküliséggel szemben – mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök pünkösdvasárnapi igehirdetésében Debrecenben.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Nagytemplomban összegyűlt hívek előtt azt mondta: ha megtartjuk Isten parancsát, megkapjuk a lélek ajándékát.
A régi irány, a reménytelenség és a kiábrándultság a lemaradást jelenti. “Új menetrend van, tessék elindulni” – intett a püspök.
Jézus szavait idézve azt mondta: “ilyen egyszerű: ha megtartjátok az én parancsolataimat, akkor lélekben egy közösség lesztek. Ha nem, akkor haragos, fásult, lélek nélküli és sokszor lelketlen emberek lesztek, akiknek nincs fogalmuk arról, hogy mi az a menetrend, amit Isten az ő népének ajándékoz és azt mondja, induljatok.”
Bölcskei Gusztáv bemutatta a Magyarországi Református Egyház egy idei plakátján látható képet, ahol Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festményéhez hasonlóan nem Krisztus tanítványai, hanem ma élő emberek ülnek együtt.
-Idősek, fiatalok, fogyatékosok, elesettek. Mind egy asztalnál ülünk” – hangoztatta. Hozzátette: amikor németországi protestánsokhoz is elvitték ezt a képet, akkor sok nyelven indult el párbeszéd fogyatékosok, cigányok, rabok, magyarok és németek között, mindenki meghallgatta a másikat.
